Először is egy gyors leírás az oldal tartalmáról: Ez az oldal abszolút nem mások fikázása miatt jött létre! Ez egy bizonyos csatorna hibáit kívánja, hogy is fogalmazzak, kihangsúlyozni... :) Mi csak meg akarjuk nevettetni az ide látogatókat, és szerintem most sok ember gondolatait/érzéseit adjuk tovább. A bunkó, trágár fikázással mis em értünk egyet! De sajnos a mi véleményünk is negatív... De remélem ez a portál majd segít egy kicsit, hogy magához térjen a sux.tv!

Gondolom sokan nézik ill. látták már eme csatorna (az egyszerűség kedvéért nevezzük csak sux.tv-nek) valamelyik adását. Hát igen... Nem egy Nat.Geo. az már biztos. Nagyon amatőr, de ez még nem is nagy baj, hisz egy "szerényebb" anyagi háttérrel rendelkező csatorna is lehet jó. Ami engem zavar, az, hogy a sux.tv magát "interaktív médiának", informatikával foglalkozó csatornának tartja. Pedig szinte mindennel foglalkozik, csak nem ezekkel. A műsoraik szétszórtak, próbálnak a műsorvezetők viccesek lenni, de ez nagyon nem megy nekik stb... A legnagyobb baj, hogy a 8-13 éves korosztályhoz, az 50-60-asokhoz és azokhoz szól, akik nem találnak semmi jót a többi csatornán, és akarnak röhögni egyet.  Az informatikával komolyabban foglalkozó korosztály ebből pont kiesik. Nem hiszem, hogy őket túlontúl érdekelné az, hogy miként kell bedugni a gépüket a konnektorba...

Nemhúzom tovább, a lényeg: az ember elszégyelli magát, ha belegondol, hogy létezik ilyen amatőr tv adás.

Bár: A Füle Zoli és a Nóri nagyon jók. A kedvenceink. Hogy mér? A Füle nélkül nincs sux.tv - ő visz valami színt az egészbe. Nórin látszik, hogy van valami selytése a média világáról...

Egy érdekes és elgondolkodtató írás, amit a sux.tv fórumon olvastam:

Musorvezetoi hibák
Nem tudom van-e elore elkészített musorszerkezet, vagy csak úgy spontán jön-e a dolog. Elobbi esetén nem ártana komolyabban elgondolkodni, hogy minek van; utóbbi esetén, pedig készíteni kellene egyet. Nem szükséges percre pontosan betáblázni az idot, de ha már csak nagyjából rajta van, hogy a musor mivel foglalkozik, akkor annak utána lehetne olvasni, nagyjából fél vagy akár egy óra alatt.

Mert a következo nagy probléma a felkészületlenség. Lehet, hogy komolyan készültök az adásra, de a nézo (jelen esetben az én szememben) nem ez látszik. Elfogadom, hogy suli mellett készítitek páran a musort, és nincs sem ido, sem végzettség a profi munkához, de pár alapveto ténnyel illene tisztába kerülni. Példaként felhozhatnék sok amator rajongói oldalt, amit az emberek szintén szabadidejükben, éjjel, fáradtan készítenek, és mégis van egy alapveto színvonala.

Alapveto probléma a musorvezetok elhelyezkedése, és testtartása. Nem egyszer elofordult – az általam látott két musorban – az a hiba, hogy egymás szavába vágtok. Ez betudható annak, hogy kissé idegesek vagytok a kamera elott (erre azt mondom, hogy oké), de akár annak is, hogy nincs meg a szükséges (nem szemtol-szembeni, de valamilyen fokú) szemkontaktus a kollégával. Ebbol persze egyfajta akaratlan figyelmetlenség is fakad.
A szemkontaktus fontos lenne a nézovel szemben is. Alaptétel, hogy egy musorban elhangzó dolog annál közelebb kerül a nézohöz, minél inkább úgy tunik, hogy személyesen neki vezeti a musort. Ehhez a legfontosabb metakommunikációs eszköz a szemkontakt, amit a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékben kellene alkalmazni. (Nem a kamerába bámulni, hanem oldottan idonként oda-oda pillantani. Elore írt szövegeknél (pl.: hírek) a súgógép segítene.)

Figyelmetlenség. Ami igazán könnyen elkerülheto lenne - igazán meglepo módon - türelemmel, és lassabb tempóval. Vagy vállaljatok kevesebbet, vagy koncentráljatok jobban az adás alatt. Tessék adás elott többször elolvasni a musortervet, a beolvasásra szánt szövegeket.

Beszédkészség. Kommunikációs készség. Alapveto nyelvtani ismeretek.
Nem egy irodalmi stílre kell törekedni, de elég hülyén néz ki, ha egy sima felolvasásba x alkalommal belebakizik valaki. Ez csak és csupán gyakorlás kérdése. A megkívánt hangsúlyozást és hanglejtést tanítják az iskolában is, de akár bizonyos musorokból is könnyel fel lehet csippenteni a szükséges morzsákat. (magyar királyi televízió híradója pl.)
A szükséges nyelvtant, mondatszerkesztést, stilisztikai ismereteket nyelvtan órán lehet(ne) felszedni, foként középiskola utolsó két évfolyamában. De ha már valaki musort szeretne vezetni, akkor elvárható lenne, hogy ezekkel tisztában legyen, és tájékozódjon utánuk.

A Stáb hibái
Ideális esetben az egyszeri nézonek az operator, hírigazgató, és szinte az egész stáb munkája láthatatlan. Viszont a munkájuk hiánya (vagy nem megfelelo végzése) igen feltuno még annak is, aki nem szakmai vagy profi szemmel tekint az adásra.
Az operator kameralóbálása igen épületes látvány, viszont a másik oldalról nézve hihetetlenül idegesíto tud lenni. Nem kell indokolatlanul zoom-olni, vagy effekteket használni, ez nem az a játék.

Mivel idoközben megtudtam, hogy a televízió besorolása közszolgálati lenne, így kötelezo híreket sugározni. Ez idáig rendben is van, viszont akkor illene a hírekre is rágyúrni egy kicsit. Mivel – gondolom – a célközönség nem a 35 évnél idosebb korosztály, így érdemes lenne a sport részre rágyúrni, és hanyagolni a belpol, külpol, egyéb fiataloknak érdektelen híreket. Vagy bármire, ami a fiataloknak szól. (Ízlés, és kötelezettségek szerint.)

Kedves programigazgató!
Érdemes lenne elgondolkodni azon is, hogy mit lehet, és mit nem lehet élo adásban sugározni. VGA, CPU és egyéb idoigényes hardverek tesztjét például teljesen fölösleges, mivel ezekrol éloszóban nehéz bármi érdemlegeset is mondani. (A specifikációk, teljesítmény, gyártástechnológia, támogatottság ismertetése tipikusan inkább írásbeli feladat.) Vagy ismertetésre és nem tesztre kell törekedni, és akkor egy a számítástechnikai rendezvényekrol ismert stílusban rövid eloadást kell tartani a termékrol, egy-két techdemóval megspékelve. Vagy még a musor elott le kell tesztelni a terméket, és az itt kapott teszteredményeket kell ismertetni, a hozzá tartozó információkkal együtt. (Itt szeretném megjegyezni, hogy a 3DMark minden, csak nem objektív és elfogadott tesztprogram. Összehasonlítási alap lehet, de a teszt nem arról szól, hogy egy VGA mit tud 3dmark alatt. Ismeretesek a gyártók által készített optimalizálások, csalások. Egy hardvert gyakorlati környezetben kell tesztelni, csúcs VGA kártyákat pl. csúcs játékokkal illene.)
Figyelni kellene a teszt hátterére is. Az, hogy egy játék nem szaggat bizonyos felbontáson bizonyos beállításokkal, nagyon jó, de a kártya teljesítményérol nem árul el semmit. A beállítások pontos és átfogó ismertetése (pl.: anisotropic filtering, antialias, truform beállítások, SSE és 3DNOW optimalizációk), a driver verziószáma hozzátartoznak egy közepes mélységu teszthez is. Valamint figyelni kellene arra is, hogy egy VGA kártyát nem processzorlimitált játékban kellene tesztelni.

A szükséges háttér-információkat rengeteg oldalról össze lehet szedni. Nem kell messzire menni, vannak ékes magyar nyelven megfogalmazott szakmai oldalak (mind hardver, szoftver, játékok témakörében), de ok is az információk jelentos részét külföldi oldalakról veszik át. Épp ezért lehet menni külföldi oldalakra is. (A nyelv ismerete persze kötelezo.) A forrás megjelölése nem szégyen, de hírek/ismertetések átvétele esetén ajánlatos lenne.

Egy szoftver ismertetése során nem magyar nyelvu súgót kell(ene) eloadni, hanem pár alapveto információt közölni. (Az antivírus programok tesztje esetén pl. nem sok információ van, amit le lehet adni róluk; az összehasonlításhoz például tökéletesen elég, ha a frissítések gyakoriságát, a program forgalmazója által nyújtott helpdesk minoségét, a szoftver elterjedtségét, az extra szolgáltatásokat, és a program árát szépen egymás mellé pakoljátok.)
Nem az a lényeg, hogy „ez a gomb az automatikus frissítést szabályozza”, hanem a már egyszer felsorolt szempontok összehasonlítása; persze a szoftverhez igazítva. (Grafikai programok esetén ugye teljesen fölösleges frissítésekrol beszélni.)

Az utolsó dolog, amit megemlítenék, a hoaxok, hülyeségek, és értelmetlen dolgok terjesztésére vonatkozik. Létezik a weblapon egy igen épületes mondat, ami az Amd által gyártott processzorok inkompatibilitásával kapcsolatban. Ezt lehetne akár rosszmájúságnak is minosíteni, de lehet szántszándékkal írt hülyeségnek is nevezni. Az internet tele van hoaxokkal (tévinformációk, félrevezetések) amit nem kellene tovább terjeszteni. Szeretném ajánlani a szakmai fórumok böngészését. Ezeket a hibákat csak olvasással, és tapasztalattal lehet elkerülni.

Ez lenne tehát a rövid lista, remélem lehet benne valami olyasmit is találni, amit megfogadásra érdemesnek találtok.

üdv,
ervees.